><
Természetesen az utolsó pillanatban Anna lebetegedett, így egyedül utaztam Tamás esküvőjére.
Nem kellett volna.
Az embernek nagyszerű elméletei lehetnek a világról, ám semmi sem pótolja a terepmunkát, mondogattam magam elé a repülőn. Gondoltam ha már úgyis átültetnek a családos sorból a barátos sorba, a szingli asztalhoz, lesz alkalmam pár szót váltani a fehér nőkkel, és kiismerni egy kicsit őket. Csöppet sem zavartatva magamat, öltöny helyett egy kimenős kapitányi kabátot húztam magamra, szép kék-fehér nyakkendővel.
Nem kellett volna.
A ceremónia alatt egyik lábamról másikra állva próbáltam volna beszélgetni ilyen 30-40-es emberekkel, főleg nőkkel, hogy mittudomén, milyen az idő, meg hogy hogy hívják őket, meg hasonlók. Az délután és az este leforgása alatt öt nővel is volt alkalmam közelebbről megismerkedni, és ez eléggé felborította bennem a fehér nőkről alkotott képet.
Úgy tűnik, tök egyformák vagytok. Vagy azok tök egyformák, akik egyedül maradnak 35-40 között.
1. Mindenki olasz-mániás: olasz éttermek, olasz fagyi, olasz bor, olasz kávé, olasz tájak, olasz zenék, olasz tengerpart, olasz autó, olaszolaszolasz. Amikor a harmadik olyan sztorit hallgattam meg, hogy a Toyota Yarisát Alfa Romeo Giuliára cserélte egy harmincötös nő, és hogy azóta teljesen más az élete, hangosan felnevettem. A majd másfél évtizeddel idősebb, neten kitúrt pasikezdemények mindig Olaszországba vitték őket. Egy kivétellel, az Ciprusra történt.
2. Mindenkinek van kutyája. Harminc fölött valahol, mikor már az aputól kapott vagy saját erőből kiköhögött lakást nem lehet több álomfogóval, kagylóval és nyaralós képpel kitölteni, eljön az a pont, hogy a szingli nő kutyát vesz. Méghozzá minél fiúsabb, annál nagyobbat; minél csajosabb, annál kisebbet. Utána elkezdi kiprojektálni az anyaösztöneit a kutyára, ami majdnem a nyilvános szoptatásig megy el.
3. Mindenki ezó. Az a minimum, hogy asztrológiát olvasgat, és pár pohár bor után vígan reagálja a szépen kozmetikázott élettörténetedre, hogy "ez tipikus kos dolog". Majd amikor mondod, hogy te igazából kecske vagy, nem érti, mert kínai horoszkópot nem olvas. De tényleg, az élet szinte minden területén elképesztő dolgokat kezdenek el látni. "Minden okkal történt", meg "ennek így kellett történnie", meg "ez meg volt írva". Még csak nem is hit ez, hanem babona. Gyulladásra kurkuma való, nem ibuprofén. A természetes dolgok a jók, nem a mesterségesek. Amikor felvetem - egy mérnök csajnak - hogy Wöhler óta azért tudjuk, hogy a vis vitalis elmélet nem igaz, már mehetek is a következőhöz, aki reikizik és ayurvédázik.
4. Mindenkiben keveredik a szexualitásról való szélsőségesen közvetlen, nyers beszéd a fizikai érintéstől való babonás félelemmel. Teljesen nyíltan beszélnek az expartnereikről - és bár úgy sejtem, hogy a töredékét sem osztották meg a valós vagy rázós sztoriknak, így is kiderült ez-az -, és általános bennük az üresség és a csodavárás dichotómiája. Én igazán nem vagyok az alkalmi kapcsolatok ellen (hehe), de megrázó volt hallgatni, hogy hányszor játszottak el kapcsolatot egy olyan emberrel, akit a startvonalnál sem igazán találtak vonzónak. Az alkalmi kapcsolatokat, amelyekről szintén meglehetősen közvetlenül és lucskosan szoktak beszélni, ritkán találták kielégítőnek. Mindemellett egy-egy érintés, pl egy táncra való felkérés vagy egy rájuk adott kabát teljesen rossz reakciókat hoz ki belőlük. Mintha nem szeretnék az emberi érintést. Ellenben ők nagyon szeretnek különféle egyenruhákat simogatni.
5. Mindenki odáig van az erőszakért. Legyen az erőszak verbális, fizikai, bármi. Nagyon érdekes volt látni, hogy ezúttal direkt felvettem egy kicsit odamondogatósabb stílust, és szabályosan imponált nekik ez a páváskodó, tolakodó, okoskodó, önhitt manír. Különösen, amikor kevertem a dolgot a pszichológiai témájú beszélgetésekkel. De tényleg, ezek a nők olyanok, hogy amikor táncolsz velük, nem azzal foglalkoznak, hogy élvezzék a táncot. Azt akarják, hogy jól megforgassák őket, csak keményen. Falat másznak, via ferrátáznak, és a küzdősportoló palik jönnek be nekik. Az egyik nő majdnem egy egész tócsát hagyott a székén azok után, hogy elmondta, hogy neki iszonyúan bejön az, ha egy pali tud fúrni... mondom mi van? Fúrni? Igen... meg hogy ért mindenhez a ház körül, megjavítja a mosógépet, felrakja a konyhabútorra a fogantyút, leveri a csempét és kicseréli a szifont... Mondom bazdmeg ez beteg :D Aztán a következő: az egyik palim kétméteres volt... és amikor bejött hozzánk egy betörő, fogta és leütötte... mondom aha, és mit csináltatok, ki is nyírtátok? Nem... megvártuk, míg kijön a rendőrség... ohhh, ha tudnád, hogy én ezektől hogy beindulok!
Nemsokára indul az átszállásom, de ezt még a reptéren meg akartam írni. Szerintem ezek a nők kibaszottul betegek mind egy szálig, és szívből sajnálom azokat, akiknek velük kell dealelni. Kivéve talán a szexet, mert ott ahogy nézem, kellő tapasztalat találkozik alacsony standardokkal és szégyentelen mentalitással. Most jöhet erre az, hogy "én nem ilyen vagyok", de azt látom, hogy ha a tipikus magyar élet egy ponton úgy 25-35 között nem ér el egy új szintre, akkor utána már kétségbeejtő pszichés állapotot okoz. Olyan sztorikat hallgattam, hogy még most sem akarom elhinni.
Talán a legjobban kinéző nő mesélte az éjszaka, hogy egyszer csapta neki a szelet egy három évvel fiatalabb pali, jómódú, helyes csávó, iskolázott, tök jól lehetett vele beszélgetni mindenről... mondom ejjha, ez nem semmi, mi történt vele? Hát, elhajtottam... de miért? Mert akkor volt egy válásban, éppen jött ki belőle. Mondom mi van? Ja... azt mondtam neki, hogy ez túl friss lenne, végig az lenne a fejemben, hogy nem telt el elég idő a válás óta. Hát de miért nem vártál akkor valameddig hogy rendezze az életét? Hát, az úgy 2 év... Két év? Mit csinál a pali két évig? Igen, kell annyi idő... képzeld el, hogy ha másfél éve szingli lenne, akkor hogy várná már, hogy összeköltözhessen és családot alapíthasson, szárnyalnánk, mintha egy űrrakétán lennénk...! Miért, nem akart összeköltözni vagy családot alapítani? Ja de. Akkor mi volt a baj, nem kedvelted? Dehogynem, nagyon is, de ez egy rossz timing... neki olyan pali kell, aki startra kész, ha eldördül a lövés, akkor lehet vele szárnyalni... nehéz volt elengednie, mintha a bőrét nyúzták volna, de szenvedett ebben a szituban, nem bírta tovább. Mondom ne szórakozz, a csávónak van gyereke? Nincs. Veled normálisan viselkedett? Nagyon is, sőt, tök jókat lehetett vele beszélni mindenről, az adójogszabályoktól az ingatlanügyeken át a családpszichológiáig. De mondom ember,
most mondtad, hogy az egész életed leghosszabb kapcsolata egy egy éves kaland volt gimisként, azon kívül pár hónapos flörtjeid voltak, erre itt egy csávó aki szemmel láthatóan full szerelmes beléd, ezerrel udvarol, kész arra, hogy hónapokig ne találkozzatok amíg papíron el nem válik, erre a te reakciód az, hogy menjen a picsába, mert neked ez így nem jó? Mondom elnézést, de nézzél már magadra, a fickó egy 10+ éves kapcsolatból jön ki korrekten, tiszta lapokkal, jó egzisztenciával, jó személyiséggel (még szerelni meg határozottnak lenni is tud, amitől nedvesedsz), te meg bammeg 36 vagy, csoda ha még tudsz gyereket szülni, nekem nagyobbak a melleim, folyton nyafirohamot kapsz, ráncosodsz, több partnered volt, mint egy hivatásosnak, és egyik sem húzta tovább pár hónapnál, te meg ajánlasz neki egy kávézást, ha majd jogilag is elvált... és ez a pali ezt elfogadja, de te meg nem fogadod el azt, hogy frissen elvált? Hát bazdmeg terpeszben kéne pisálnod utána, hogy egy ilyen csávó egyáltalán rád néz - gondoltam magamban
ez nagyon szomorú, de hát biztos a Sors akarta így. Tudod mit, igyál valamit! Á köszönöm én semmit, csak gyümölcslevet. Ja, a sió szőlőlé a kedvencem, ahol én élek, ott ilyen nincs. Hogy hol? Hát a Föld másik oldalán a trópusokon. Igen-igen, szeretem, most csinálok egy exkluzív trópusi szextúrát. Hogy mi? Nem, nem velem, én a kapitány leszek. Igen, jó lenne ha jöhetnél, de már sajnos nincs hely.
Folyt köv